| A |
| Age |
emelõ, emelés |
| age-uke |
emelõ védés |
| Ago |
áll, allcsúcs |
| aida |
1. távolság, 2. közép |
| aikido |
A test és a szellem harmóniáján alapuló, japán önvédelmi stílus. Megalkotója: Uyeshiba Morihei |
| aisatsu |
sorakozó az üdvözléshez |
| aiuchi |
együttes találat, összetámadás |
| Arigato! |
Köszönöm! |
| ashi |
láb |
| ashi-barai |
láb-söprés |
| ashi-waza |
láb-technika |
| atama |
fej |
| atemi |
a test életpontjai |
| awase |
kettõs, egyesített |
| B |
| Banzai! |
Hurrá!, Éljen! |
| barai |
söprés, kaszálás lábbal |
| Bassai Sho, ~ Dai |
mesterkata: "Törd szét a sziklát!", "Törj be az erõdbe!" |
| bo |
bot (kb. 180cm hosszú) |
| Bodhidarma |
(Daruma Taishi, Lo han) Indiai származású buddhista pátriárka, aki a VI. századi Kínában, a Shaolin kolostorban kezdett oktatni testgyakorlatokat, valamint filozófiát. |
| bokken |
gyakorló fakard (aikido) |
| Budo |
"Harc útja", a hagyományos japán harcmûvészetek összefoglaló neve. (kendo, iaido, karatedo, aikido, judo stb.) |
| bushi |
lovag, harcos |
| Bushi-do |
szamurájok íratlan kódexe |
| C |
| Chi |
életenergia |
| chi mei |
"halálos ütés", azaz döntõ találat |
| Chintei |
mesterkata, "Kínai kéz" |
| choku-zuki |
váltott kezes egyenses ütés |
| Chuan--Fa/Chuan-Shu |
Kung-Fu régi elnevezése: "Az ököl útja" |
| chudan |
középsõ szint (nyak és öv között) |
| chusoku |
a talp ujjak alatti párna |
| D |
| dachi |
állás |
| dai |
nagy, alapvetõ |
| daimyo |
földesúr, "nagy név" |
| dan |
1. Ember 2. szint, mesterfokozat |
| do |
1.-szor, -szer, -ször, 2.tanítás, módszer, út, stb. Kínaiul: Tao |
| do-kyaku |
lépõ, mozgó láb |
| dojo |
"szentély", a "do" gyakorlásának a helye, edzõterem |
| E |
| embu-sen |
"a kata ott végzõdik, ahol elkezdõdött", a kata térbeli mozgásvonala |
| Empi |
mesterkata, "Fecske" |
| empi-uchi |
csapás könyökkel |
| empi/hiji |
könyök |
| F |
| fudao-dachi |
(sochin-dachi) = szilárd, "rendíthetetlen" állás |
| fudoshin |
"szilárd elme" |
| fuji |
szent, örökkévaló |
| fujikomi |
"taposó" rúgás |
| Fujiyama |
Japán szent hegye |
| FUNAKOSHI Gichin |
a modern Karate megalkotója (1868-1957) a karatét nem sportként, hanem mûvészetként képzelte el |
| G |
| gai wan |
külsõ felület |
| Gankaku |
mesterkata, "Daru a kiklán" |
| gedan |
öv alatti szint |
| gedan-barai |
alsó szintû söprõ védés |
| geri |
rúgás |
| gi |
budo gyakorló öltözet |
| go |
1. az ötös szám 2. erõ, keménység 3. tiszteletreméltó 4. stratégiai társasjáték |
| gohon |
ötször |
| gohon-kumite |
öt lépéses kötött küzdelem |
| Gojo-ryu |
karate stílus |
| Gojushiho Sho |
mesterkata, "54 lépés" |
| Gomen nasai! |
Bocsánat!, Elnézést! |
| guruma |
kör |
| gyaku |
ellentétes oldali |
| gyaku-ashi |
hátul lévõ láb |
| gyaku-hanmi |
45°-os féloldalsó testhelyzet ellenoldali csípõvel |
| gyaku-kaiten |
ellen forgatás (csípõ) |
| gyaku-zuki |
egyenes ökölütés a hátul lévõ láb felõli kézzel |
| H |
| hachi |
a 8-as szám |
| hachinoji dachi |
vállszélességû készenléti, " nyolcszög" állás |
| hai |
igen |
| hai wan |
hátsó felület (könyök felöli) |
| haishu |
kézhát |
| haisoku |
lábhát, lábboltozat |
| haito |
belsõ kézél |
| haiwan |
alkar külsõ része |
| Hajime! |
Kezdd el!, Rajta! |
| Hakama |
oldalt hasított, hagyományos nadrág, aikido és kendo viselete |
| hambo |
rövid bot (kb. 120cm ) |
| Hangetsu |
mesterkata |
| hangetsu-dachi |
"félhold" állás |
| hanmi |
45°-os féloldalsó testhelyzet |
| hantai |
oldalcsere, másik oldal |
| happo-kumite |
hangjelre reagáló, több ellenfeles, kötött küzdelem |
| Hara |
súlyponti közép, has. A lélek közppontjának filozófiai fogalma. A "Ki" erõkõzpontja |
| hasami-zuki /~ uchi |
kettõs, ollózó ütés |
| Heian |
1. Japán egykori fõvárosa (Kyoto) 2. Shotokan karate-do öt tanulókata neve 3. (heian) történelmi korszak Japánban |
| heiko |
párhuzamos |
| heiko-dachi |
állás párhuzamos lábfejekkel |
| heiko-zuki |
ütés két kézzel párhuzamosan |
| heisoku-dachi |
zártlábas állás |
| hidari |
bal, baloldali |
| hiji / empi |
könyök |
| hiki-ashi |
láb behúzás, visszarántás |
| hiki-te |
kéz behúzás, visszarántás |
| hiki0 |
húzni |
| hiragana |
kiejtés szerinti japán írásmód |
| hiraken |
ököl elsõ ujjizülete, ütõfelület |
| hitosashi~ |
mutatóujj |
| hiza |
térd |
| hiza-geri |
térddel történõ rúgás |
| hiza-uke |
térddel történõ védés |
| Hokkaido |
Japán északi fõszigete |
| Honshu |
Japán középsõ fõszigete |
| hyoshi |
ritmus, idõzítés |
| I |
| iaido / iai-jutsu |
kardkirántás mûvészete |
| ibuki |
légzési technika |
| ichi |
az 1-es szám |
| ichi-byoshi |
"egy lélegzet, egy akció" elve: technika és légzés összpontosítása |
| iie |
nem |
| ikebana |
virágrensezés mûvészete |
| ikken hissatsu |
"megölni egy ütéssel" elve |
| ippon |
egy találat, "egy lehetõség" elve |
| ippon ken |
mutatóujj elsõ izülete, ütõfelület |
| ippon-kumite |
egy lépéses kötött gyakorlóküzdelem |
| Isshin-ryu |
modern karate stílus |
| Itosu Yasutsune |
okinawai harcmûvészet kiemelkedõ alakja, Matsumura mester tanítványa. Funakoshi és Mabuni mesterek tanítója. |
| J |
| Jeet Kune-do |
Bruce Lee által fejlesztett harcmûvészet |
| jiku-ashi |
tartó láb |
| jion |
szentély, templom |
| Jion |
mesterkata |
| jissien-kumite |
valódi élethalálharc |
| jitsu / jutsu |
mûvészet (fizikai, testi) |
| Jitte |
mesterkata, "Tíz kéz" |
| jiyu |
laza, szabad |
| jiyu-kamae |
küzdõ kéztartás |
| jiyu-kumite |
gyakorló szabad küzdelem |
| JKA |
Japan Karate Association (angol), Nihon Karate Renmei (japán), Japán Karate Szövetség (magyar) |
| jo |
1. magas 2. rövid bot (kb. 120cm) |
| jodan |
felsõ szint, a fej magasságában |
| ju |
a 10-es szám |
| Judo |
"Lágy mûvészet", modern japán küzdõsport. Megalkotója Jogoro Kano |
| juji |
kereszt, keresztezõ |
| juji-uke |
keresztezõ védés két kézzel |
| K |
| kabuki |
hagyományos japán színjátszás |
| kaege |
emelõ, felcsapó rúgás |
| kaeshi |
forsított, megcserélt, ellen- |
| kaeshi-kumite |
elõre-hátra lépéses gyakorló küzdelem |
| kagi-zuki |
"kampó" ütés |
| kai |
1. szövetség 2. találkozás |
| kaite |
forgó, körkörös |
| kakae-ashi |
felrántott láb |
| kakato |
sarok, a lábfej része |
| kake |
kampó, kereszt |
| kake-dachi (kosa-dachi) |
kereszt állás |
| kakiwake-uke |
"nyitó", kiszorító védés |
| kakuto |
csukló felsõ része, ütõfelület |
| kamae |
pozíció, állás, tartás |
| Kamae-te! |
Vedd fel a kijelölt pozíciót! |
| kami |
1. felül, felsõ 2. shinto istenek, szellemek neve 3. papír |
| kamikaze |
"isteni szél", a II. Világháború öngyilkos japán pilótáinak neve |
| kancho |
fõpap, nagymester, igazgató |
| kanji |
kínai írásjelek |
| Kanku Sho, ~ Dai |
mesterkaták, jelentés: szerénység, alázat, tisztelet "az égre nézve" |
| Kano Jigoro |
a modern Judo megalkotója |
| kansetsu |
térdizület |
| kara-te |
"üres kéz" |
| karak |
1. üres (kínai) 2. -tól, -tõl |
| Karate-do |
okinawai eredetû japán harcmûvészet, kialakítója Funakoshi Gichin. Jelentése: "az üres kéz útja". Funakoshi mester meghatározása szerint a karate-do célja nem a gyõzelem vagy vereség eldöntése, hanem a gyakorlatok tökéletesít |
| kata |
1. váll 2. nyelvtani fogalom: kettõ közöl az egyik, pl: kata te = egyik kéz 3. formagyakorlat |
| katakana |
japán írásmód, az idegen külföldi szavak fonetikus leírása |
| katana |
õsi japán kardfajta, a szamurájok jellegzetes fegyvere |
| keiko |
edzés, gyakorlat |
| keito |
hüvejkujj elsõ izülete, ütõfelület |
| kekomi |
szúró, behatoló rúgás |
| Kempo |
kínai eredetû harcmûvészet |
| Ken |
1. ököl 2. kard |
| Kendo |
"a kard útja", a kardvívás mûvészete |
| kentsui |
"kalapácsököl", (ütõfelület) |
| keri / geri |
rúgás |
| ki |
1. fa, 2. belsõ erõ, ld. "chi" |
| kiai |
szellemi és testi erõ egyesítése, harci kiáltás |
| kiba-dachi |
"lovagló" terpeszállás |
| kihaku |
küzdõszellem, lelkierõ, "spirit" (angolul) |
| kihon |
bázisgyakorlat, alapiskola |
| kime |
testi-szellemi-akarati összpontosítás, egy pillanatba sürített energia |
| kimono |
hagyományos japán öltözék |
| kin-geri |
rúgás lágyékra |
| kiri |
vágni, hasítani |
| kiri-kaeshi |
gyors, dinamikus lábváltás |
| kizami |
elöl lévõ oldallal végrehajtott támadás, ütés vagy rúgás |
| kizami-ashi |
elöl lévõ láb |
| kizami-geri |
elülsõ rúgás |
| kizami-zuki |
elülsõ ütés, "szúró ütés" |
| Kobudo |
õsi japán hagyományos, fegyveres harcmûvészet (bo, tonfa, kama, nunchaku, sai) |
| kokoro / shin |
lélek, szív |
| kokutsu-dachi |
hátulsó súlypontú állás |
| kokyu |
légzésellenõrzés, légzésritmus |
| kosa-dachi |
kereszt állás |
| koshi (chusoku) |
a talp ujjak alatti párna |
| ko~ |
kisujj |
| kuatsu / kappon |
lapán segítségnyújtási, élesztési eljárás |
| kumite |
küzdelem |
| kun |
eskü, fogalom, jelmondat |
| Kung Fu |
a kínai harcmûvészet összefoglaló neve (japánul: kempo) |
| kusuri~ |
gyûrûsujj |
| Kyokushinkai |
erõ centrikus karate stílus, megalkotója Masutatsu Oyama |
| kyu |
1. osztály fokozat 2. tanulófokozat 3. fiú 4. a kilences szám |
| Kyudo |
"az �?j Útja", íjászat harcmûvészete |
| Kyushu |
Japán déli fõszigete |
| M |
| maai / maha |
küzdõtávolság, az ellenféltõl való helyes távolság, ahonnan eredményesen lehet támadó vagy védekezõ akciót végrehajtani |
| mae |
elõre, elõl |
| mae-ashi |
elülsõ lábbal |
| mae-geri |
elõre történõ rúgás |
| mae-ni |
elõre irányuló |
| mae-te |
mozdulatlan vállal végrehajtott elülsõkezes gyors ütés |
| makiwara |
ütõfa, hagyományos karate erõsítõ és pontosító edzõeszköz |
| Matsumura Sokon |
okinawai karate mester, Sakugawa tanítványa, Itosu mester tanítója |
| mawashi-geri |
köríves rúgás |
| mawashi-zuki |
köríves ütés |
| Meikyo |
mesterkata |
| migi |
jobb oldali |
| mikatsuki-geri |
"félhold" rúgás |
| Miyagi Chojun |
nagymester, a Goju-ryu karate stílus megalkotója |
| mokuso |
szellemi összpontosítás, meditatív pihenés |
| moro-te |
kettõs kéz, kétkezes |
| moro-te-uke |
kétkezes, erõsített védés |
| moro-te-zuki |
kettõ kézzel egyszerre ütés |
| mu |
zen-filozófiai" fogalom, a "nem cselekvés", szándéktalanság, a "satori" elérésének feltétele |
| mushin |
"közömbösség", a tudat üressége, zen-filozófiai fogalom |
| mushubi-dachi |
"V" állás vagy tisztelgõ állás |
| N |
| nagashi |
söprõ, elvezetõ |
| nagashi- uke |
csúsztató, elvezetõ védés |
| nagashi-zuki |
csúsztatótt ütés, amely védésben folytatódik |
| naginata |
japán "alabárd", lándzsa-kard, melyet fõként a nõi szamurájok használtak. A mai naginata-do harcmûvészet alapfegyvere |
| nai wan |
belsõ felület |
| naka~ |
középsõujj |
| Nakyama Masatoshi |
nagymester (9 dan) JKA volt fõinstruktora (1913-1987), funakoshi mester elsõ tanítványa, majd munkatársa, illetve szakmai utód lett. Az õ érdeme a karate elterjesztése a világon, valamint a nemzetközi instruktorképzõ hálózat létrehozása |
| nami gaeshi |
befelé védés lábbal |
| naore |
felállás, yoi-dachiba, kiinduló helyzet, meghajlás |
| Natte! |
Pihenj!, Lazíts! |
| neko |
macska |
| neko-ashi-dachi |
macskaláb állás |
| ni |
1. a kettes szám 2. valaminek az irányába, felé |
| nidan |
kétszeres |
| Nihon / Nippon |
Japán |
| Nijushiho |
mesterkata, "24 lépés" |
| ninja |
bérgyilkos a feudális Japánban, jelentése:"titokban maradni" |
| Nishiyama Hidetaka |
nagymester (9dan), JKA kiemelkedõ alakja, funakoshi mester tanítványa, jelenleg Los Angelesben él az ITKF (Internacional Tradicional Karate Federation) világszervezet létrehozója, és jelenlegi vezetõje |
| no |
1. birtokos eset, ...nak a valamije, 2. japán színházi zenés mûfaj |
| nogare |
teljes légzés |
| nukite |
ujjhegy (szúró ütõfelület) |
| nunchaku |
õsi népi fegyver cséphadaróból |
| O |
| obi |
öv |
| oi-zuki |
elülsõ oldali ütés lépésben |
| Okinawa |
Japán fennhatósága alatt lévõ Ryu-Kyu szigetcsoport legnagyobb szigete, a Karate bölcsõje |
| okuri-ashi |
lábzárással történõ váltott lábas csúsztatott lépés |
| origami |
japán papírhajtogatás mûvészete |
| osae-uke |
lenyomó, leszorító védés |
AJÁNLOM AZ OLDALT
