Mi Funakoshi mester s�rfelirata �s hogyan magyar�zhat�? "Karate ni sente nasi" - a karat�ka sohasem t�mad el�sz�r. A karat�ban nincs el�nye a t�mad�nak. A Shotokan jelent�se: Gichin Funakoshi az �ltala kidolgozott rendszert mindig is csak karate-do-nak h�vta, az id�k sor�n azonban annyian megv�ltoztatt�k, annyi �j st�lus keletkezett, hogy m�ra teljesen elfogadott� lett a shotokan mint st�lusn�v is (Az els� edz�termet a mester beceneve ut�n "Shoto" iskol�j�nak Shoto-kan-nak nevezt�k el. Innen ered a k�s�bbi Shotokan Karate elnevez�s megk�l�nb�ztet�s�l m�s st�lusokt�l). A Shotokan karate kialakul�sa: Az alap�t� mester, Gichin Funakoshi 1869-ben sz�letett Shuriban. A kor legnagyobb mestereit�l tanulta - akkor m�g titokban, �jszak�nk�nt - a k�zd�m�v�szet alapjait, elsaj�t�totta az Okinawa-te k�t ir�nyzat�t, a Shuri-te-t �s a Naha-te-t. Az �vsz�zadokon kereszt�l finom�tott Okinawa-te technik�it Funakoshi elemezte, rendszerezte majd az �tfed�sekt�l megtiszt�tva egys�ges �g�ssz� form�lta Karate-do n�ven. Funakoshi az 1900 �vekt�l kezdve oktatta is az �ltala karat�nak nevezet harcm�v�szetet Okinaw�n, ahol ekkor m�r nem volt tiltott a k�zd�m�v�szetek gyakorl�sa. A jap�n-okinawai viszony fokozatosan konszolid�l�dott, �s Jap�nban is ismertt� v�lt a karate. Ennek eredm�nyek�nt 1915-ben Funakoshi mester megh�v�st kapott, hogy mutassa be rendszer�t Kyot�ban a Butokuden csarnokban. A sikeres bemutat� eredm�nyek�ppen 1922-ben a Jap�n Oktat�s�gyi Miniszt�rium megh�vta a mestert az Els� Nemzeti Sportki�ll�t�sra Toki�ba. Itt a nagyobb nyilv�noss�g el�tt tartott bemutat� eredm�nyek�ppen megh�v�sokkal �rasztott�k el az okinawai mestert. �gy ker�lt Funakoshi mester Jap�nba, ahol tanfolyamok sor�t tartotta a nagyobb v�rosok egyetemein �s a hadseregben. Ett�l az sz�m�that� a karate gyors terjed�se Jap�nban. Toki�ban a judo k�zpontj�nak a Budokannak tan�ra volt, majd lehet�s�ge ny�lt egy saj�t dojo nyit�s�ra. Funakoshi a maga idej�ben m�g nem nevezte az �ltala kidolgozott harcm�v�szetet Shotokannak csak egyszer�en karate-donak, ez csak a k�s�bbiekben alakult ki. 1929-ben a mester javaslata alapj�n az eredeti k�nai "kara" �r�sjelet v�ltoztass�k meg, az elfogadott �j kanji a ma is ismert jel �s jelent�se �res. Ennek a sz�nak Zen-buddhista �rtelmez�st adott felfog�s�nak h�en: "�ress� tenni magad, hogy be tudd fogadni a tan�t�st." 1935-ben megjelent a Karate-do kyohan c�m� k�nyve, ekkor m�r egy �lland� k�zpontban dolgozott a mester �s rendszeresen k�pezte az iskol�j�t tov�bb �ltet� instruktorokat. A m�r kezdetben sem egys�ges karate a harmincas �vekt�l kezdve t�bb �n�ll� st�lusir�nyzatra bomlott. A legjelent�sebbek k�z�l�k a Shito-ryu, a Goju-ryu, a Wado-ryu �s a Kyokushinkai. A klasszikus Shotokan st�lus Funakoshi ir�ny�t�sa alatt fejl�d�tt tov�bb, a mester id�s kor�ban is akt�van dolgozott. Munk�ss�ga sor�n v�gig arra t�rekedett , hogy m�ve az � szellem�ben �ljen tov�bb, soha nem akarta a karat�t versenysportt� fejleszteni a gyakorlatokat a jellemfejleszt�s eszk�z�nek tekintette. A Karate-do szellemi �tj�t hangs�lyozta, �lete v�g�n intette tan�tv�nyait a t�ls�gosan kumite szeml�let� edz�sm�dokt�l. � maga a kat�t tartotta a legfontosabbnak b�r rendszer�ben egyenl� s�llyal szerepelt a kata a kihon �s a kumite. A karate �t alapelve: JELLEM BECS�LET AKARAT �NURALOM TISZTELET Karate Do A Karate-do, ahogy erre a Funakoshi mestert�l sz�rmaz� id�zet is felh�vja a figyelmet t�bb, mint sport, t�bb mint egyszer� test mozg�s. Ez egy �letm�d, egy szeml�let, tulajdonk�ppen egy, a harcm�v�szeten kereszt�l gyakorolt szellemi �t. Erre utal, hogy kihangs�lyozzuk: Karate-Do. A 'Do' pedig azt jelenti: �t, pontosabban az az �t, amit az ember az �lete sor�n "bej�r". Ahogy gondolkodik �s ahogy ez a gondolkod�s a cselekv�seiben megnyilv�nul. Aki Karate-Do-t gyakorol, annak megnyilv�nul�saiban a Karate-Do alapelveit - jellem, tisztelet, szorgalom, �nuralom, akarat - kell min�l jobban �rv�nyes�tenie. �gy a gyakorl�s nemcsak az edz�teremben v�gzett munk�t jelenti, hanem hatnia kell az �let minden ter�let�re is. A test edz�se �s a jellem form�l�sa �sszef�gg. A rendszeres, fegyelmezett gyakorl�s jav�tja a koncentr�l� k�pess�get, az odafigyel�st, a kitart�st, �gy a karat�ka a munk�ban, a tanul�sban, jobb eredm�nyeket �rhet el. "Akiben rend van az rendet hoz l�tre maga k�r�l" - mondta Konfuciusz. Min�l ink�bb megval�s�tja valaki ezeket az alapelveket, ann�l ink�bb fog hatni a k�rnyezet�re is.    A 'Do' jelent m�g m�dszert is, azt a m�dot, ahogy maga a Karate-Do hat. Kara-Te, sz� szerint �res k�znek ford�that�, �s term�szetesen utal arra, hogy ez egy fegyvertelen k�zd�m�v�szet. Az els� �r�sjegy a "Kara" az "�ress�g" az a kifejez�s, ami a Zen-Buddhizmus legfontosabb fogalma. Azt jelenti "�resnek" lenni, el��t�letekt�l mentesen �gy tekinteni a dolgokra, "ahogy vannak", k�pesnek lenni "ki�resedni", megszabadulni a sokszor rossz beidegz�d�sekt�l, mindig k�szen�llni �j ismeretek befogad�s�ra, m�s n�z�pontokb�l megvizsg�lni ugyanazt a probl�m�t. A Karate-Do eset�ben ez a fajta �ress�g az eszk�ztelens�gre is utal; ahhoz, hogy a Karate-Do-t gyakoroljuk, az el�bb eml�tett alapelveket �rv�nyre juttassuk nincs sz�ks�g�nk semmire, nem kell semmilyen k�l�nleges k�pess�g, semmilyen speci�lis dolog, csak saj�t magunk. A fegyverhaszn�lat, �tvitt �rtelemben b�rmilyen eszk�zhaszn�lat, vagy k�pess�g kihangs�lyoz�sa, f�gg�s�g kialakul�s�t eredm�nyezheti. �gy ez a fajta �ress�g az egyens�ly, a harm�nia megteremt�s�nek a m�dszere lehet. A Karate-Do azonban nemcsak egyfajta elvont elm�leti filozof�lgat�s, hanem egy olyan testedz�s is, ami lehet�v� teszi, hogy a rugalmass�gunkat, gyorsas�gunkat, er�nket, �ll�k�pess�g�nket, vagyis mindazt, ami a modern �rtelembe vett eg�szs�ghez tartozik meg�rizz�k, s�t fejlessz�k. Az el�bb eml�tett elvek csak a rendszeres, kitart� gyakorl�s sor�n v�lnak �l�v�.   Dojo Etikett A karat�ka �lt�z�ke a karate-gi. A karat�ka k�teles �lt�z�k�t tiszt�n, gondosan viselni, �v�t szab�lyszerûen megk�tni. A karate-gi-n feliratot vagy c�mert nem viselhet, kiv�ve a gy�rt� c�gjelz�s�t, a klubjelv�nyt vagy a nemzeti c�mert. A karate-gi alatt egy�b, l�that� ruh�zatot nem viselhet, kiv�ve a l�nyok, akiknek feh�r trik� enged�lyezett. Tilos az edz�s alatt a testi �ps�get vesz�lyeztetõ t�rgyak visel�se , mint �ra, gyûrû, kark�tõ, nyakl�nc stb. A k�rm�ket r�vidre kell v�gni, �s tiszt�n kell tartani.     Az edz�s kezdet�n, elsõ tal�lkoz�skor a karat�ka k�teles �dv�z�lni az edz�svezetõt, s a magasabb fokozat� t�rsait. Tiszteletad�s: musubi-dachi �ll�sban /enyhe meghajl�ssal/ tekintet a tisztelg�s ir�ny�ba / oss, ejtsd: ossz/ sz�csk�val. Jap�n �l�s / seiza / �s / zazen /: �l�s a l�bfejeken, bal l�bfej alul. Kezek a combon, teny�rrel lefel� ford�tva, v�ll leeresztve, h�t egyenes. Az edzõterembe / dojo / val� bel�p�skor a bej�ratn�l kell hagyni a papucsot, s tiszteletet adni a dojo-nak. Az edz�s kezdet�ig a karat�k�k csendben, �n�ll�an gyakorolnak. Ha valaki k�sik, s m�r elkezdõd�tt az edz�s, a teremnek val� tiszteletad�s ut�n seiz�ba kell ereszkedni s v�rni az edz�svezetõ enged�ly�re. Majd �jabb tiszteletad�st kell v�grehajtani m�g seiz�-ban, s csak ut�na lehet be�llni az edz�sre. A dojo-t elhagyva �jra k�telezõ a tiszteletad�s. Az edz�s kezdet�n az edz�svezetõvel szemben felsorakoznak a karat�k�k. Az edzõ felõl n�zve a baloldalon a legmagasabb fokozatok. Az edzõ utas�t�s�ra seiz�-ba ereszkednek / elõbb a bal t�rd �r le /, majd a szellemi �sszpontos�t�s / mokuso / k�vetkezik behunyt szemmel. Mokuso-yame vez�nysz�ra a koncentr�l�s v�get �r, s a Rei vez�nysz�ra a rangidõs karat�ka vez�nyli a tiszteletad�st. Az edz�s ideje alatt a karat�k�nak n�m�n k�vetnie kell az edzõ utas�t�sait, megjegyz�st csak az edz�s v�ge ut�n k�z�lhet az edzõvel. A termet csak edzõi enged�llyel szabad elhagyni.